Prológus

A lábam már sajgott a fekete magassarkú cipőmtől amiben durván egy órája táncoltam. Mikor a zenének vége lett egy másik váltotta fel amit már nem táncoltam végig. Magas emberek között tolakodtam hogy végre elérjem a bárpultot ahol egy hűsítő italt rendeltem magamnak. Az embereket néztem ahogy táncolnak-néhányan csak próbáltak. Szemem megakadt lila hajú barátnőmön. Három fiú próbált vele együtt mozogni így táncuk eléggé érdekesre sikeredett. Addig néztem őket amíg a bronz bőrű srác  elem nem tolta pink italomat, amit egy hatalmas mosollyal köszöntem meg. Belekortyoltam és imádtam az ízét nem tudtam mihez hasonlítani. vajon mi lehet ez ?  Annyira belemerültem rettentően fontos kérdésbe hogy észre sem vettem hogy valaki a nevemen szólít. Lena hahó figyelsz rám? -kérdezte Lola. Hogy került ide? Hisz az előbb még ott táncolt! -Persze hogy figyelek rád! mizu?- kérdeztem. Lehet dühös amiért egyedól hagytam vagy egy fél órája?

-Mit csinálsz itt? Gyere velem táncolni!-Nem Lola asszem elég volt mára.. Haza megyek!-sóhajtottam.-Már is? De még olyan korán van! Csak még egy táncot!-mondta. Kit tud ellenállni a kiskutya szeminek? Hát nem én. Nem azért mert annyira szeretem Lolát- mert ez egyáltalán nem volt igaz de soha nem tudtam senkinek nemet mondani. És azért is mert tartoztam neki ennyivel miután ide rángattam csak ezért hogy ne legyek egyedül. Nem kellet egy perc és máris a táncoló tömeg közepén ringattam a csípőmet. Idővel Lola is megérkezett és a lelkét is kitáncolta. Mi ütött belé? Óvatosan körül néztem és láttam hogy egy göndör fiú őt bámulja. Miért pont őt? Nem vesztegettem tovább az időt rá, hátat fordítva neki táncoltam tovább. Kezeim a magasban voltak a sok ismeretlenével együtt. Szemeim becsuktam, és át adtam magam a zenének. Régen ez soha nem sikerült nem tudom hogy most miért voltam ilyen felszabadult.  A zene véget ért és miután felvettem a dzsekim elbúcsúztam Lolától. Bár nem nagyon érdekelte valami vagy inkább valaki lekötötte a figyelmét.A hátsó ajtó felé vettem az irányt, mivel elöl túl sokan akartak bejutni. Kiérve még jobban összehúztam magamon a dzsekiim mert fáztam.-Várj ne csukd be!- mondta egy húszon éve srác aki a haverjaival állt és cigiztek. Megvártam amíg oda értek és bementek. Nyilván nem akartak fizetni és itt várták amíg kijön valaki. Kíváncsi voltam meddig álltak itt. Hirtelen kirázott a hideg. Fáztam, tényleg fáztam.  Egy normálisan felöltözött ember nem fázott volna de én olyan okos voltam hogy egy fekete koktélruhát vettem fel. Zsebemből kihúztam a telefonom és szemeim kidülledtek mikor megláttam mennyi az idő.Hajnali fél öt volt. Apám nemsokára haza ér munkálkodol míg anyám nyugodtam aludhat hisz munkaideje 9-kor kezdődik. A hátsó ajtó becsapódására lettem figyelmes ám amikor oda néztem nem volt ott senki. Gondolom az egyik fiú volt. Ahogy visszafordultam egy mellkasba ütköztem, az arcát már nem láttam mert rögtön lefogott. Az egyik kezével a felemet fúrta mellkasába a másaikkal felemet és vitt. Nem sokat mentünk és érzetem hogy megállt. mindkét kezével megfogott és bedobott valahova miközben sírtam és üvöltöttem. Nem nagyon érdekelte. Hallottam egy tompa csapódást és a motor zúgását. Egy kocsiban vagyok.. Pontosabban egy csomagtartóban.